A következőkben annak fogunk utána járni, hogy Katás egyéni vállalkozóként milyen lehetőségeink vannak, hogy elszámoljuk a bányász-bevételeinket a vállalkozásunk bevételei közé. Ez az adózási forma azoknak lehet kedvező akik amúgy is fizetik az átalányt - hisz így technikailag nem keletkezik több adóterhük - vagy azoknak akik akkora tételben bányásznak, hogy jobban megéri a kata havi fix összegét fizetniük a jelenlegi - egyébként már igen kedvező - 15%-os adóteherrel szemben.
Figyelmeztetés!
- Előrebocsátom, hogy nem vagyok könyvelő, se adószakértő.
- Mindent amit itt találsz azt fenntartásokkal kezeld.
- Járj utána, kérdezz utána, fogadj szakértőt.
- Amit ebben a cikkben olvasni fogsz az az amit az internet rejtett bugyraiból, darabokban összetudtam szedni a Katás bányászat mikéntjeiről.
A NAV jelenlegi álláspontja
A későbbiekben olvashatsz majd egy korábbi (2018-as) álláspontot, amiben egész konkrét javaslatokkal állnak elő az elszámolás módjával kapcsolatban, viszont amikor én kérdeztem őket, azt mondták, hogy a Katásként való elszámolás jelenleg is egyeztetés alatt áll a Pénzügyminisztériummal, figyelemmel a Katv. Pénzforgalmi szemléletére.
Szóval könnyen lehet, hogy ez idővel majd változik, de jelenleg - a cikk írásának időpontjában legalábbis - nem tiltja, nem szabályozza azt konkrét jogszabály.
Tehát a kriptovalutákkal történő kereskedés nem zárja ki a kata választását.
NAV
A Kata törvény nem tiltja hogy kriptavalutákkal kapcsolatos tevékenységeket végezzen a vállalkozó.
Az bányász-hozam elszámolása, jobban mondva a vállalkozással kapcsolatos bevételek közé való bevezetése viszont okozhat némi fejfájást, hiszen a legtöbb (talán nem csak) Katás vállalkozó azt hiszi, hogy bevétele csak számla vagy nyugta kiállítása után kerülhet sor, pedig nem.
Mi számít bevételnek a Katában?
A vállalkozási tevékenységgel összefüggő bármilyen formában és jogcímen kapott pénz, dolog, vagyoni érték* stb.
*Vagyoni érték: az utalvány, a pénz, a kupon, a dolog, az értékpapír stb.
autokata.hu
Jogilag tehát annak kell megfelelnünk, hogy a kézhez kapott crypto-bevételünk valóban a vállalkozási tevékenységünkkel kapcsolatos. Ez pedig tovább visz minket a következő kérdésére.
Van-e javasolt TEÁOR-szám ehhez a tevékenységhez?
Nos, röviden tömören, én jelenleg nem tudok olyan TEÁOR-számról ami egzakt kimondaná, hogy alá tartozik a Kriptovaluta-bányászat, de azért akad olyan ami közvetett módon meglepően jól lefedi az adott tevékenységet.
Amíg nincs jobb, az én javaslatom a következő:
Egyéb adatbázis-szolgáltatás (ÖVTJ 631101)
Azt gondolom, hogy az egyéb adatbázis szolgáltatás (631101) kellően kimeríti a kriptovaluta-bányászat fogalmát, hiszen pontosan ez az amit csinálunk. Egy nyilvános adatbázis vezetéséért kapunk jutalmat. Nem is akarom cifrázni, ennél pontosabban szerintem nem lehet megfogalmazni ezt a tevékenységet. A jelenlegi TEÁOR számok közül, valószínűleg ez áll a legközelebb a bányászathoz.
Statisztikai célokból esetleg felvehetünk még a pár tevékenységet a témával kapcsolatban. Egyesek szerint a következők is jók lehetnek:
- Egyéb számítástechnikai tevékenység (ÖVTJ 620901)
- M.N.S. egyéb üzleti szolgáltatás (ÖVTJ 829902)
Az elszámolás módja
Gondolom nem csak én voltam abban a hiszemben, hogy vállalkozóként csak úgy lehet bevételünk ha az után számlát vagy nyugtát állítunk ki. A bányász-tevékenység ezen pontján persze felmerül a kérdés, hogy mégis kinek állíthatnánk ki bármit is ha a pénz a “semmiből” jön?
Az Adópraxis.hu katás vállalkozás bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettségéről szóló cikkjégen további támpontokat találhatunk.
Egyéb adóügyi bizonylat
A kata szerint adózó adóalany elsősorban az általa kiállított számlával vagy nyugtával támasztja alá bevételi nyilvántartását, de előfordulhat, hogy a bevételi nyilvántartást más (akár nem az adóalany által kiállított) bizonylattal kell alátámasztani
dr. Kiss Mariann [adopraxis.hu]
“Például, ha a masszőr a számla kiállítását követően kap a vendégtől borravalót, akkor – mivel a kapott borravaló összege az általános forgalmi adóról szóló törvény tekintetében nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének – a borravaló összegéről egyéb adóügyi bizonylatot is kiállíthat.”
dr. Kiss Mariann [adopraxis.hu]
Talán a beidézett masszőr példa kicsit távoli a bányász-szakmától, de a közös keresztmetszet ott van, hogy a bányászat se nem termékértékesítés, se nem szolgáltatásnyújtás. Ez pedig arra enged következtetni, hogy esetünkben is, az egyéb adóügyi bizonylatokkal való igazolás tűnik a legjobb megoldásnak.
Hasonló párhuzamot lehet vonni egyébként az App store-on és Google Play store-on keresztüli applikáció értékesítéssel, ahol a vállalkozó szintén nem számla vagy hagyományos nyugta kiállításával igazolja a bevételét.
Ugyanis, mi is történik itt pontosan? A programozó feltölti az app-ot, az áruház pedig bonyolítja az értékesítési procedúrát. Ebből jobb esetben kapunk valami jelentést, meg a bevétel ránk eső részét kiutalják valamikor, amikor megütjük a kifizetési limitet. Persze mondhatnánk ezen a ponton, hogy mi van akkor ha utólag kiállítunk rá egy számlát, csak az adott cég valószínűleg nem fogadja azt majd be. Ez pedig egy lehetséges keresztellenőrzés során problémás lehet. Persze a Magyar Katás fórumokon erről se nagyon találni infót, de talán itt is az egyéb adóügyi bizonylat lehet a járható út.
Lássuk most a Katás-ősbányászok által kitaposott út, nemes kétrétű ösvényét.
A Magyar Kripto Fórum adózás topikja lesz a barátunk a továbbiakban, itt találhatjuk meg a kirakós hiányzó darabjait amire szükségünk lesz.
Külön köszönet Lord11 felhasználónak, hogy megosztotta a tapasztalatait!
A továbbiakban pedig szeretném idézni az általa megosztott posztot:
Bányászat vállalkozásként
Kétféle megoldás létezik:
A verzió: számlázás a pool-nak, (szolgáltatás értékesítés). Ez szépen ki lett fejtve korábban. A pool-nak számlázod ki a hashpower nyújtást, aki ezért BTC-ben fizet. Hátulütője, hogy ÁFA tv. alá tartozik. Külföldre való számlázással (vagy AAM státusszal ez megúszható). EU-s országba EU-s adószámmal történő áfa-mentes ÁTHK számlázás működhet (pl. Nicehash felé). A gond abból lehet, hogy míg a te könyvelőd lejelenti a VIES felé az A60-as adatlapon ezt az értékesítést, addig a pool nem. Ebből gond egy keresztellenőrzéskor lehet. Harmadik országba (Kína, USA stb.) történő ÁFA-mentes ÁTHK számlázás az gond nélkül működhet.
B verzió: a bányászott kriptodeviza "térítés nélkül kapott követelés", ami "egyéb bevétel"-nek minősül, tehát nem értékesítés, nem kell számlát kiállítani. A bevétel alapbizonylata itt maga a blokklánc tranzakciója, azt kell nyilvántartanunk.
A továbbiakban pedig, amint megérkezik a kriptodevizánk:
Azt nyilván kell tartani, a megszerzéskori érvényes árfolyamon. KATÁSként elvileg itt véget is ér a sztori, vagyis csak beírjuk a bevételi nyilvántartásunkba az aktuális árfolyamon. (A későbbi váltás elvileg nem képez már adóköteles jövedelmet, mert az árfolyamnyereség a KATÁNÁL nem értelmezhető. De ez még egyes adószakértőknél vita tárgya. Én egyelőre nem foglalkozok vele)
Kettős könyvvitel esetén (pl egy KFT-nél) a kriptodevizát "egyéb követelés"-ként nyilvántartjuk. Ha eladjuk vagy felhasználjuk, az árfolyamkülönbséget a "pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai" alá könyveljük. (Meg a ráfordítások alá kellene könyvelni a tranzakciós díjakat is)
VÁLTÓ FELÉ NEM SZÁMLÁZUNK, hiszem ott már a saját követelésünket váltjuk csak át, az pénzügyi művelet. Itt a váltó forgalmi kivonata a bizonylatunk. (Mert ugye a bank felé sem számlázunk, meg a pénzváltó felé sem, ha eladjuk neki a devizánkat, hanem ő ad egy bizonylatot az ügyletről.)
Alkalmazott árfolyam: fiat/HUF esetén mindig a tárgynapi MNB árfolyam. Vagyis a coin-t először EUR-ba (ha nem lehet, akkor dollárba, vagy egyéb olyan fiat-ba, aminek van MNB-s forint árfolyama) ki kell fejezni. Erre célszerű mindig ugyanazt a váltót használni, a tranzakcióhoz legközelebbi időponttal (én a tranzakció percében érvényes záróáárat veszem a kraken-ről.)
Vagy akár több váltó árfolyamát, ha nem lehet az adott coin-t direktbe váltani fiat-ra (pl. Bittrex: xCoin/BTC, Kraken EUR/BTC)
Kettős könyvvitel esetén ezt még fel is kellene tüntetni a számviteli politikában.
A verzió forrása: Magyar Bitcoin Egyesület ügyvédje
B verzió forrása: Nemzetgazdasági Minisztérium
- Ez itt az eredeti poszt vége. Az Eredeti posztot itt találod.
Szóval végtére is, elméletileg számlázni is lehet ha nagyon akarunk, de az aggályom továbbra is az amit már korábban pedzegettem az App store-os példában (illetve amit Lord11 felhasználó is bővebben kifejt). Ha az EU-n belül történik a számlázás, és az csak a Te oldaladon van jelentve, az nem biztos, hogy szerencsés. Nem utolsó sorban pedig, nem feltétlenül etikus számlát kiállítani mindenféle megállapodás nélkül.
A blokklánc tranzakciót tartalmazó bizonylatokon keresztüli nyilvántartás tehát egész kézenfekvő megoldásnak tűnik. Ehhez egyébként tudod használni az online blokklánc-bizonylat generálónkat ami elvégzi helyetted az MNB-s forintba váltásokat és épkézláb, magyarnyelvű kivonatot csinál belőle.
Nézzük most tovább a technikai feltételeket.
A NAV 2018-as állásfoglalása
A továbbiakban pedig jöjjön egy NAV-os állásfoglalás amit Colbex felhasználó osztott meg a fórumon. Persze - ahogy írják is a levél végén - ez sem bír kötelező jogi erővel, csupán szakmai véleménynek. Mindenesetre érdekes információk hangzanak el benne az elszámolás módjával kapcsolatban, illetve azzal is, hogy milyen árfolyamokkal kell számolnunk a bevétel forintban történő megállapításakor.
Következzen tehát a NAV Katás kriptavaluta-bányászatra adott állásfoglalása:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom:
Beadványában előadottak értelmében ügyfele „bitcoin bányászattal” foglalkozik, amelyből külföldön jutalékot kap bitcoinban. Kérdésként merül fel az Ön részéről, hogy ezen tevékenységet folytathatja-e katás egyéni vállalkozóként, további kérdése arra irányul, hogy a forintra történő átváltáshoz milyen árfolyamot kell használnia.
Ha a magánszemély bányászat révén, az e célra kifejlesztett és megvásárolt szoftver segítségével jut bitcoinhoz, akkor ezirányú tevékenysége a személyi jövedelemadó törvény szerint önálló tevékenységnek minősül és adókötelezettségét az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 16-17. §-ában foglaltak szerint.
Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a magánszemély egyéni vállalkozóként végezze a bitcoin-bányászatot. Egyéni vállalkozóként a tevékenység adózására választható a vállalkozói személyi jövedelemadó, az átalányadózás, továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adója is.
Ebben az esetben a bányászat révén elért bevétel vállalkozói bevételnek minősül.
A bányászat révén elért bevételnek minősül a kibányászott bitcoinnak a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Szokásos piaci értéknek lehet tekinteni a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyamot.
A jövedelem megállapításához mind a bevételt, mind a költséget forintban kell meghatározni. A forintra történő átszámítás szabályait az Szja tv. 6.§-a tartalmazza. E törvényi hivatkozás értelmében a külföldi pénznemről történő átszámításhoz bevétel esetében –főszabály szerint – a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
Amennyiben katás egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
További kérdésére tájékoztatom, hogy közösségi adószámot abban az esetben kell kérni, ha közösségi adóalany részére történik a jutalék számlázása.
Amennyiben számla kiállítására nem kerül sor, a jövedelem igazolására elegendő a számviteli bizonylat.
Tájékoztatom továbbá, amennyiben a bitcoin bányászatot egyéni vállalkozóként folytatja az ügyfele, akkor ezen tevékenységet is szerepeltetnie kell a vállalkozás által végzett tevékenységek között.
A tevékenység besorolása a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ-kódok alapján történik. Amennyiben az adott tevékenység az ÖVTJ-kódok alapján nem egyértelműen beazonosítható, úgy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ad iránymutatást a tevékenység ÖVTJ-kód alá történő besorolása tekintetében.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
- Ez itt az eredeti poszt vége. Az Eredeti posztot itt találod.
Talán a legfontosabb információ - ami már Lord11 felhasználó posztjában is előkerült - az, hogy a jövedelem megállapításához a bevételt, forintba történő átszámítással, a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyammal kell meghatározni.
A képlet pedig a következő:
Bányász-Bevétel (HUF) = Kibányászott valuta mennyisége * Kibányászott kriptovaluta szokásos piaci értéke * MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam
Vagyis ha a kiutalt bányász-jutalom mondjuk 0.1 ETH, és az ETH árfolyama ekkor éppen 1000 USD, az USD hivatalos MNB árfolyama pedig 300 HUF, akkor: 0.1 ETH * 1000 USD * 300 HUF = 30 000 HUF
A Kata törvény ugyan azt mondja ki, hogy ha nem szerepel az adott pénznem az MNB hivatalos devizaárfolyam listájában, akkor az euróban megadott árfolyamot kell alapul venni, viszont az nem teljesen egyértelmű, hogy ez a kriptavaluta értékéhez meghatározott pénznemre (pl.: ETHUSD) vonatkozik, vagy magára a kriptavalutára.
A kriptavaluták árfolyamát általában USD amerikai dollárban szokás meghatározni, így szerintem nagyon nem lövünk mellé ha a szokásos USD alapú árfolyamot szorozzuk fel az MNB aznapi USD/HUF árfolyamával.
Az árfolyamértékek megállapításához és a bizonylat generálásához, szíves figyelmedbe ajánlom a kriptonauta.hu online blokklánc-bizonylat generáló szoftverét, amit kifejezetten erre a célra fejlesztettem le. A program lekéri neked a szokásos piaci árfolyamot, az aznapi MNB hivatalos devizaárfolyamot és elvégzi neked a szükséges kalkulációkat a forintba történő átszámításhoz. A művelet végén pedig nyomtatható verziót generál a bizonylatból amit a könyvelőd is fog tudni értelmezni. A program használata díjmentes. Jelenleg Ethereum, Bitcoin és Litecoin láncokon működik a lekérés.
Online számla, adatszolgáltatási kötelezettség
Erről csak pár szóban. Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e adatszolgáltatási kötelezettségünk a bányász-bevétel megszerzésével kapcsolatban. Nos, amennyiben számlát állítunk ki a pool-nak, úgy nyilván van, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő számlázó programmal kell kiállítani a számlát, ami eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek is.
Az egyéb adóügyi bizonylattal viszont más a helyzet, mivel nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik és ebben az esetben nem tartozik az áfa törvény alá. Legjobb tudomásom szerint tehát, nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségünk sem.
Hát ennyi lenne így első körben!
Köszönöm, hogy elolvastad a cikket! Ha tudomásodra jutna bármi naprakészebb információ vagy volna bármi javaslatod amivel jobbá lehetne tenni a cikket akkor kérlek tájékoztass minket.